Olvasd el ezt is:
Váratlan fordulat: Andrew Lincoln önálló The Walking Dead-filmekben tér vissza Rick Grimes szerepéhezA kritika spoilermentes.
Az utóbbi években bár felszaporodtak a magyar történelmi témájú alkotások, de a színvonal nem emelkedett arányosan a filmek és sorozatok számával: a Hadik közepesre, az elsősorban ismeretterjesztő célú Aranybulla-sorozat pedig kifejezetten gyengére sikeredett. Az erősen a Trónok harcára hajazó Tündérkertben azért is bíztunk, mert tehetséges írók állnak mögötte, mint Bereményi Géza (Eldorádó, Kojot négy lelke) és Tasnádi István (Terápia, Aranyélet), valamint a zsánerfilmjeit biztos kézzel megvalósító Madarász Isti (Hurok, Átjáróház) dirigálta. Bár a szérián látszik az igyekezet, az első két részével egyelőre nem győzött meg minket.
Ármány és szex Erdélyben – Erről van szó
A Tündérkert nem egyszerű sorozat, hanem Móricz Zsigmond 1922-ben megjelent remek Erdély-trilógiájának a feldolgozása. Az 1600-as évek elején, a három részre szakadt Magyarországon, pontosabban Erdélyben járunk. A széria első két része Báthory Gábor fiatal erdélyi fejedelmet (Katona Péter Dániel) követi, akinek legitimitása a béka feneke alatt van, illetve lenne, ha jobbkeze, a tőle idősebb és sokkal bölcsebb Bethlen Gábor főkapitány (Bokor Gábor) és a rettegett hajdúk nem támogatnák. Báthory persze nem egy elveszett lélek, bár egyelőre inkább csak az ágyban tud felmutatni teljesítményt, de célja nem kisebb mint egyesíteni a magyarságot és lerázni a törökök és a Habsburgok befolyását. Kérdés persze, hogy az urak és asszonyok intrikái közepette véghez tudja-e vinni ez irányú tervét, főleg, hogy egyre több és több ellenséget szerez magának.
Tündéri – Ami működik
A sorozatért elsősorban a látvány- és jelmeztervezőket, Pintér Rékát és Zelenka Nórát illeti dicséret, mert ezen a téren érződik az a nagyjából 3 milliárd forintos állami támogatás, amit ráköltöttek. Jellemzően belső helyszíneken bonyolódik a cselekmény, amelynek köszönhetően autentikus késő középkori, kora újkori vártermeket, hálószobákat, kazamatákat járunk be a főszereplőkkel együtt. Azért a díszletszerűség látszik mindenen, azaz ne is számítsunk a Trónok harca lepusztult, olykor dohos-mocskos miliőjére! A jajveszékelésektől hangos ispotályon kívül itt minden tiszta és szép, legyen szó a dézsára kiterített prémről, az ínycsiklandó vadsültekről vagy a díszes szobákról, amelyekben még szívesen laknánk is. A kosztümökre is inkább ez a teatralitás jellemző, de egy idő után elfogadjuk, így képes berántani ez a fiktív 17. századi Erdély, ami kifejezetten vonzó, idilli helyszín.
Még több erről...Megvan a Trónok harca előzménysorozatának férfi főszereplője
A széria másik nagy pozitívuma természetesen a színészgárda, ebben a magyar filmek és sorozatok – legyenek bármilyen minőségűek is – mindig is erősek voltak. A kvázi főszereplő, Báthory Gábor eleinte kicsit döcög, Katona Péter Dániel nem találja a helyét a szerepben, de a cselekmény előrehaladtával egyre inkább belerázódik, Báthory ellentmondásos tetteit és "csődörmentalitását" látva mi is egyre kevésbé érezzük egy vézna ficsúrnak, egyre veszélyesebb vezetőnek tetszik. A fejedelem olyan, mintha Robert és Joffrey Baratheon keveréke lenne, azaz némi naivitás vegyül benne a kegyetlenséggel és a nagyravágyással, tehát akár érdekes karakter is kikerekedhet belőle. Nála erősebb Bokor Barna kvázi Ned Starkja, azaz Bethlenje, aki szintén kicsit naiv, talán túlságosan is lovagias ebbe a korba, de karizmatikus figura, és már most látszik, hogy birkatürelme véges. Üdvözöljük a remek Balsai Mónit is Bethlen felesége, Zsuzsanna szerepében, de az első két rész legnagyobb pozitívuma a kiváló Szamosi Zsófia Báthory Erzsébetje. Igen, az a Báthory Erzsébet, akiről elterjedt a rosszindulatú legenda, hogy szűzlányok vérében fürdik. A Tündérkert ügyesen rájátszik erre és bátran lebontja a mítoszt, így a "sötét úrnőt" egészen más megvilágításba helyezi, legalábbis egyelőre. Reméljük, az alkotók nem hódolnak be később sem a konvencionális Báthory-ábrázolásnak.
A működös Transsylvania – Ami nem működik
A Tündérkert sajnos elég sokat tesz azért, hogy kiábrándítsa magából a nézőt. Rögtön a nyitány meglehetősen illúzióromboló a puritán, valamilyen oknál fogva digitális háttérnek ható tájjal és a (mesterséges?) köddel, na meg Báthory Gábor látomásával egy boszorkányszerű alakkal. A köd pedig visszatér egy másik, váron kívüli jelenetnél is, így feltesszük, ez tendencia lesz, költséghatékony fogás, amellyel már élt néhány magyar film a múltban, nem is állt jól nekik sem. Ez persze csak formaság, szemet hunynánk felette, ha az erdélyi atmoszféra mellett a történet is be tudna rántani. Egyelőre azonban rengeteg expozíciót kapunk, rendkívül komótosan bontakozik ki a cselekmény, ami persze a forrásműből is következik. Ám Móricz a rá jellemző vérprofi leírásokkal és árnyalt, komplex karakterrajzokkal lebilincselővé varázsolta Erdély-trilógiáját. A sorozat viszont küszködik, döcög ezen a fronton. Móricz regényét eddig gyakorlatilag sikerült lepárolni klisés intrikák és szexjelenetek füzérévé.
A szériában felismerhető persze az eredeti mű, illetve a nagyon erős törekvés, hogy ebből egy "magyar Trónok harcát" kerekítsenek ki, de a dráma, illetve a drámai konfliktusok minden ízükben mesterkéltek. Hiába az epizódonként majdnem egy órás játékidő, nem sikerül kellőképp megalapozni például azt, hogy Báthory miért bánik olyan kegyetlenül a feleségével, Annával, miért pont vele nem hajlandó lefeküdni. Ebből a szempontból baklövés, hogy Dobos Evelint választották ki a szerepre azon egyszerű oknál fogva, hogy a színésznő gyönyörű. A nemesurak cselszövése is kimerül pár paródiába, illetve kabaréba illő összekacsintásban és sugdolózásban a Báthoryt felbőszítő, rosszindulatú gúnyvers mellett. Továbbá arra sem éreztek rá az alkotók, milyen a jó cliffhanger, sőt anti-cliffhangert kapunk mindkét epizód végén, azaz egyik zárójelenet sem elég erős ahhoz, hogy szinte epekedve várjuk a folytatást. Ez abból is következik, hogy a karakterek árnyalatait egyelőre kevés esetben sikerült megmutatni. Akcióra ne nagyon számítsunk az első két részben, de az az egy is meglehetősen színpadias, ritmustalan, illúzióromboló.
Ez lesz a magyar Trónok harca?! – Végszó
Egyelőre nagyon úgy tűnik számunkra, hogy a Tündérkertből bizony nem lesz "magyar Trónok harca". Móricz trilógiájában rengeteg a potenciál, de a széria első két részét látva ösztönösen is az ötlött fel bennünk, hogy regényben mindez mennyivel jobban működik, mennyivel színvonalasabb, pedig az író sem idegenkedik az erőszaktól, a szextől és az intrikáktól. Ez a sorozat tipikus esete annak, hogy aki sokat markol, keveset fog. A Tündérkert alkotói Móriczot adaptálnak, de a Trónok harca babérjaira törnek (nézzétek csak meg az intrót fentebb!), viszont előbbit elvétik, túlontúl leegyszerűsítik, utóbbi színvonalához pedig nem érnek fel. Nem, ez utóbbihoz nem lenne szükség 3 milliárdnál is több pénzre, hanem sokkal inkább egy combosabb forgatókönyvre. Az Aranybullánál a Tündérkert mindenképp eredményesebb kísérlet arra, hogy a történészekénél és irodalmárokénál szélesebb közönség elkezdjen érdeklődni a régmúlt történelme és Móricz remekművei iránt, és két epizód után kár pálcát törni felette. De egyelőre ez a sorozat inkább a magyar kereskedelmi csatornákon jól mutató Bátrak földjével, nem pedig a nemzetközi színvonalú hazai produkciókkal (mint az Aranyélet vagy A besúgó) mozog egy szintén.
A Tündérkert első két része 2023. október 13-án debütált a Duna TV-n, az epizódok legálisan visszanézhetők itt. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő mozi-, stream- és sorozat-kalendáriumunkban.
Olvasd el ezt is:
BREAKING: Videón láthatjuk Henry Cavillt a The Witcher Geraltjaként!